- Jajj, Emi bocsáss meg! – Könyörögtem Emily-nek. – Én visszautasítottam. Azt szeretném, ha veled menne!
- De téged szeret – szipogta. – Mikor csábítottad el? Hiszen folyton engem nézett… De. Várjunk csak! Téged nézett. Persze, mert egyfolytában rajtam lógtál – na, igen. Az igaz hogy együtt voltunk, de nem én lógtam, rajta hanem ő rajtam. De már egy éve. Mert amikor farkas lettem egy csapásra megváltoztam. Eltűntek a pattanások, selymes lett a hajam, elmúlt a testszagom. Egyszóval szép lettem, és vonzó. Na, szóval Emily mindenáron meg akarta tudni, hogy hogy van az: egyik nap csúfolnak, másik nap pedig mindenki megbámul. És még mindig ezzel nyaggat. De ha tudná…
- NEM CSÁBÍTOTTAM EL! – mondtam.
- Aha, persze ak… - kezdte Emily, de ekkor csengettek. Matekóra volt. Matekból egész jó vagyok. De biológiából vagyok a legjobb. Mivel hogy farkasként egy csomó állattal találkozok, ismerem a szokásaikat. A tanár a falra mászik tőlem, de nem érdekel.
*
A következő hetekben nem volt semmi említésre méltó, leszámítva azt, hogy még hat fiú kérdezte, meg hogy leszek a báli partnere. De egyik sem volt túl szimpatikus. Az egyik izomagyú, a másik stréber, a harmadik hülye volt és nem is sorlom tovább. Úgy néz, ki egyedül megyek a bálba.
*
Ma este van a bál. Nem nagyon csíptem ki magam, de szerintem jól nézek ki. Hosszú vörös ruhám van, hozzá passzoló piros cipővel. Onnan gondolom, hogy csinos vagyok, hogy amikor beléptem a bálterembe mindenki eltátotta a száját. A szememmel és a szaglásommal Emilyt kerestem. Tudom, milyen dezodort használ. Kis keresgélés után meg is találtam. Vodkát ivott. Körülbelül a harmadik pohárnál tarhatott. Azért ivott, mert, miután elutasítottam Justin egy másik lányt vitt bálozni. Ezen nagyon kibukott.
- Emily én értem, hogy… - kezdtem, de ekkor megéreztem egy illatot. A szívem majd kiugrott a helyéről. Lehetséges lenne?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése