Csörrr… Csörrr…
Megcsörrent a mobilom. Gyorsan kiugrottam a fürdőkádból, és leszaladtam a lépcsőn. David hívott.
- Halló – szóltam bele.
- Szia, itt David. Ööö… Szóval a party-n azt mondtad, hogy majd eljössz velem valahová. Szóval ma este 8-tól lesz a Harry Potter hét. És azt mondják ez egy jó film. És…
- Igen megyek veled moziba – válaszoltam a ki nem mondott kérdésre.
- Szuper, akkor fél nyolcra jövök érted.
*
Fél nyolcra tökéletes készenlétben voltam. Cicanaci, hosszú felső, szép nyaklánc, enyhe smink, és jól kifésült haj. Nem kellet sok idő, míg megállt egy piros BMW, benne David. Biccentett, hogy menjek. Nekem nem kellet kétszer mondani. Gyorsan felkaptam a táskámat, és kiszaladtam. David addigra már leparkolt és most rám várt. Az anyósülés melleti ajtó nyitva volt. Odamentem és beültem.
- Szia Ashley!
- Szia
- Mehetünk?
- Igen.
- Kösd be magad. A vezetési stílusomat az apámtól örököltem – mondta, és huncutul rám vigyorgott. Akkor még nem tudtam ez mit jelent, de amikor David beindította a motort már világos volt. A kocsi olyan gyorsan ment, hogy majdnem elhánytam magam. Szólni akartam, hogy az isten szerelmére LASSÍTS!!! De mire kimondhattam volna már ott is voltunk.
- Hölgyem. Kérem, szálljon ki – mondta miközben kinyitotta az ajtót.
- Legközelebb én vezetek – lihegtem.
*
A mozi csúcs szuper volt, de David azt mondta van egy meglepetése. Szóval beültetett a kocsiba és (az én kérésemre lassan) elvitt a meglepetés helyszínére. Amikor odaértünk, én csak egy házat láttam.
*
- Szóval itt lakom, gondoltam eljöhetnél hozzánk, ez a meglepetés!- mosolygott zavartan. Én bólintottam, majd mire felfogtam volna, hogy én farkas vagyok, és ide hoz egy vámpírokkal teli házba már a kabátot segítette le rólam.
- Köszi!- mondtam majd bementünk egy szép, nagy nappaliba.
- Sziasztok, ő itt Ashley Coll!- mutatatott be David.
- Jó napot, sziasztok!- köszöntem.
- Fúúúj, mi ez a büdös kutya szag!- jött le a lépcsőrről egy szőke hajú nagyon széplány. Jaj, elfelejtettem! Ilyen nincs!
- Mit felejtettél el?- kérdezte az egyik fiú. Jaj, a gondolat guru. Szóval van egy képességem, el tudom tüntetni bárkinek beleértve magamat is a szagát. És hát, én nem vagyok vámpír, mint ti- válaszoltam gondolatba. Gyorsan eltüntettem a szagomat, majd így szóltam.
- Neked is, szia, Ashley Coll vagyok!- mondtam gúnyosan. A lány beszélni kezdett volna, de David gyorsabb volt.
- Ashley ő itt a családom, Carlise, Esme nagypapám-nagymamám, Alice és Jasper, Rosalie és Emmet nagybácsikáim nagynénikéim. És végül a vérszerinti szüleim: Isabella Swan Cullen de hívd nyugodtan Bellának és Edward Cullen- mutatott a szorosan egymás mellett ülő párra. Húúú, mindenki egy pár.
- Szia, Ash!- intett mindenki még Rosalie is. Na lám, lám most meg jó pofizik?
- Jah, valami olyasmi!- válaszolt gondolataimra Edward.
- Ashley nincs kedved megnézni a házat? Szívesen megmutatom?- jött mellém Alice, ki Törpillára hasonlít.
- Én is jövök!- lépett mellénk, Rosalie. Óóó, Bella nem jön, király nem jövök be neki!
- Nem erről van szó!- rázta a fejét Edward. Most már megnyugtatott, de mindegy is. Lassan megindultam a lányok után a lépcsőn majd felérve láttam rajtuk, hogy engem vártak. Melléjük léptem majd az első szobába mentünk. Egy nappali volt, ha minden igaz. Amit nem értettem, mert már van egy nappaliuk, de nekem mindegy. Utána egy nagy hálószobába mentünk. Ez piros és barna színekben pompázott nagyon szép volt bár nem az én stílusom, Rosalie és Emmet „aludt” ebben a szobába. Utána egy zöld fekete szoba, ami Alice és Jasper-é volt. Ebbe viszont nagyon sok könyv volt. A kis kobold mesélte, hogy Jazz nagyon szeret olvasni. A következő szoba Carlise és Esme szobája volt, ami sárga és fehér színű volt. Mindegyik szoba nagyon szépen ki volt díszítve. Már csak 2 szoba volt hátra. Oda is bementünk. Edward és Bella szobája csak fehér volt, és most (dobpergés) David szobája. Beléptünk, és a szám is tátva maradt. Pont az én ízlésem sötétkék, és lila. Egy nagy francia ágy, tv, számítógép DVD lejátszó, egy zenelejátszó, és egy kis kép a Cullen családról. Gyönyörűek voltak együtt, mind nagyon szépek voltak.
- Lányok, kész a vacsora gyertek, mert David eleszi Ashley elől!- kacagott a konyhába Esme. A lányok gyorsan lesuhantak, én is lefutottam így majdnem utol értem őket. Megálltam a lépcsőnél, nem tudtam mit csináljak hova üljek? Pár másodperc múlva valaki hátulról megfogta a derekamat és csikizni kezdte.
- Jaj, istenem ne, ez, na… nagyon csikis!- sikítoztam a nevetéstől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése